HTML

2011.06.29. 20:33 Á gnes

after

   Lóbálom felhők közül a lábam, elmélkedem. Látszik innen minden: csalás, szépség, szeretet, sírás, utcakő, benzin. Kétgyermekes családanyák, ahogy bevásárlásból térnek haza a háromgyermekes férjükhöz. Látszanak még a derékba tört életek, mesebeli részletei…

Szólj hozzá!

2011.06.25. 22:54 Á gnes

olyan világot látok,

     Egyedül. színpadiasan a fűre borulok, hangsúlyos, modulált mozdulatokkal, lerogynak a gondolataim. Ernyedten mosolygok a térre,felülről látom magam és eltölt az álboldogság. Halálra ítéltek, gyávák mentsvára, én sem vagyok kivétel, elhiszem, kénysazerítem…

Szólj hozzá!

2011.06.19. 00:39 Á gnes

Következtetések a dobozemberből

 Aki megszagolja a kagylófüvet, azt álmodja, hogy hal. Ám azelőtt elnehezednek a végtagjai, kellemes kábultság fut keresztül az idegrendszerén, az elméjét hömpölygő, színesszürke, sűrű, a cseppfolyós homályhoz hasonló anyag borítja el. Aztán hirtelen éles lesz a…

Szólj hozzá!

2011.06.17. 18:51 Á gnes

pre

 Karakteres némafilmarcú nyárspolgárok között levegő után kapkodok. Csend van és porzik a hallgatás -Porráégett kétségbeesés csöpög a lefolyóba zajosan, köményillatot hallok meg pirosatSzaladva kőkemény, milflőrmintás nimfáktól kísérve, harsány-kiáltozva utánad,…

Szólj hozzá!

2011.06.11. 10:12 Á gnes

lehet ezt követni?

Nem gondoltam volna, hogy ennyimindent kihozok belőled, egyrészt sajnálom, aztán meg örülök is neki, hogy ez csak nekem sikerült? És megtisztelve érzem magam és a májam meghízott mégegy köbkilohektoezerméterrel. Tudod, mi az aMeglepetés?Nem hiszem, hogy tudnád. Ez egy olyan dolog,…

Szólj hozzá!

2011.06.09. 09:37 Á gnes

kékbeszéd, szabad asszociáció

 Nem, ezt nem felejtem el! Az én jelenem és  jövőm örökítődött meg általad,abban a  bejegyzésben, és most erőnek erejével feszítem fel elmém kamráit,hogy élethűen ábrázolhassalak.Tudod, most mindengondolatomnak súlya van.Most történt veled…

Szólj hozzá!

2011.06.07. 20:06 Á gnes

axiómák

a man is only as sick as his secrets 

Szólj hozzá!

2011.06.03. 07:40 Á gnes

t

A fajáncra borult és kihűlt az alkarja, őrjöngött a faburkolatú asztal mellett, amit rendkívül jó áron szerzett az Ikeában-tehetetlenség-könnyed emlékek borították el elméjét, felkúsztak, bukdácsolva a csigolyáin, hogy birtokba vegyék őt, ő pedig öklendezve lökte el…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása