Mert ha dombok, kövek, hegyek vagy síkságok, mind gúnyosak. Várnak tőlem valamit, csendesen belemosolyodva a képtelen gondolatba, hogy képes lennék én akármire is. Nekik könnyű! Aki évezredek óta kő, évezredek óta hegy vagy domb vagy síkság, az ne prédikáljon a maradandó alkotásról. Kegyetlen hűvösségük végigkíséri a lépéseimet, perc nyugtom nincsen, mindenhol ott vannak és nevetnek, ha látják, megbotlom... Gonoszul mosolyogni fogok mögülük utánam következőkre, a végtelenségből, ha már utolért
2011.05.12. 17:31
paranoidtéveszmés-zavar
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://legyenvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr92898732
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.